Mit tehetünk napfényhiány esetén? – 5 hasznos módszer napfényszegény hónapokra

Különféle tudományos kutatások alapján egyre többet tudunk meg arról, milyen hasznos számunkra, ha sokat vagyunk napfény hatásának kitéve. A napfény áldásos hatásait primitív őseink maximálisan kihasználták. Az emberi faj fejlődése során viszont egyre távolabb kerültünk a naptól, sokunkat sajnos alig ér napfény. Hőszabályzott belső terekben élünk és dolgozunk, az erős napsugárzás ellen pedig a testfelület nagy részét befedő ruházattal és naptejjel védekezünk. A káros sugarak elleni védekezés fontos, de a napsugarak testünkre és lelkünkre gyakorolt számos jótékony hatásáról sem szabad megfeledkeznünk.

A Journal of Internal Medicine folyóirat egyik tanulmánya egy 30.000 svéd nő bevonásával készült kutatásról számolt be, melynek során a nők halálozási kockázatát vizsgálták egy 20 éves időperiódus alatt. A kutatók megállapították, hogy a halálozási kockázat kétszeresére növekedett azon nők esetén, akik kerülték a napot, azokhoz képest, akiket a legtöbb napsütés érte. Az eredményeket befolyásolta a kapott dózis, ami azt jelenti, hogy minél több napfényhez jutott egy résztvevő rendszeres időközönként, annál alacsonyabb volt a halálozás kockázata a két évtizedes vizsgálati időszak során.

A napsütés kedvező élettani hatása még azután is szignifikáns maradt, hogy a tanulmány szerzői figyelembe vették a jövedelemre, az elhízásra, a dohányzásra és a testmozgásra vonatkozó adatokat. E tanulmány szerint, ha teljesen elkerüljük a napfényt, az olyannyira megnövelheti a korai halálozás kockázatát, mintha naponta elszívnánk egy csomag cigarettát.¹

Egy másik nemrégiben készült kutatás néhány eredménye arra mutat, hogy a napfényben is jelen lévő vörös és a közeli infravörös fény miatt lehetnek igazak azok a feltevések, melyek szerint a napfénynek való kitettség jobb egészségi állapothoz vezet. A test vörös és közeli infravörös fénnyel történő besugárzása, amit általában fotobiomodulációnak (PBM) neveznek, már korábban nyilvánvalóvá tette, hogy ezek a sugarak hasznosak lehetnek a krónikus betegségek kezelése során. ²

Bár több kutatásra van szükség ebben a témában, a napfénynek való kitettség ismert előnyei a következők:

• Jobb alvás — A szemünknek fényre van szüksége a test biológiai órájának működéséhez. Úgy tűnik, hogy a kora reggeli napfény segít abban, hogy jobban aludjunk éjszaka. Az éjszakai sötétebb megvilágítás arra készteti az agyat, hogy melatonint termeljen. Ez a hormon felelős az alvásért.
• Jobb kedélyállapot — Úgy vélik, hogy a napfénynek való kitettség növeli a szerotonin nevű hormon felszabadulását az agyban. A szerotonin hangulatjavító és abban segít, hogy nyugodtnak érezzük magunkat, és javítja a koncentrációt is.
• Erősebb csontok — A napfény segítségével a szervezet D-vitamint állít elő, ami fontos szerepet játszik a csontok egészségének megőrzésében, továbbá csökkenti a csontbetegségek, például a csontritkulás kialakulásának kockázatát.
• Erősebb immunrendszer — A kutatók szerint úgy tűnik, hogy a napfény hatására szervezetünkben aktiválódnak immunrendszerünk fontos elemei, a T-sejtek: a napfény hatására ezek gyorsabban jutnak el a szervezet bármely pontjára. Ezek az aktivizált T-sejtek pedig jobban végzik dolgukat a fertőzések és a rák elleni küzdelemben.
• Fogyás — A reggeli napfény úgy tűnik, segít kordában tartani a súlyunkat. Ahhoz, hogy változást érjünk el, 20—30 perc napfényre van szükségünk reggel 8 és dél között, de minél előbb jutunk napfényhez, annál jelentősebb a változás. A tudósok úgy vélik, hogy a nap sugarainak hatására zsugorodhatnak a zsírsejtek a bőrfelszín alatt.
• A belek egészsége — Kanadai kutatók megállapították, hogy az alacsony D-vitamin-szinttel rendelkező kutatási résztvevők mikrobiomja is szegényesebb volt, ami gyulladásos bélbetegségekhez vezethet. Amikor a résztvevők heti háromszor egy keskeny sávtartományú UVB-sugárzást kaptak, javult a belükben lévő baktériumok összetétele, bélflórájuk változatosabbá vált. ³

Mit tehetünk napfény hiányában? – 5 hasznos módszer napfényszegény hónapokra

1. D-vitamin

A D-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, bizonyos élelmiszerek természetes összetevője, de kaphatunk D-vitaminnal dúsított élelmiszereket, és táplálék-kiegészítőként is vásárolhatunk D-vitamint. Az étrend hasznos D-vitamin-forrás lehet, viszont, ha naponta körülbelül 10 percet a napon tudunk tartózkodni, az már egy egészséges D-vitamin szintet biztosít. A nyári hónapok kivételével azonban sokunk szervezete nem jut megfelelő mennyiségű D-vitaminhoz. Ha Ön is azok közé tartozik, akik keveset tudnak napon tartózkodni, kérje meg orvosát D-vitamin szintjének megmérésére, és ha az alacsony, beszéljék meg, milyen recept nélkül kapható étrend-kiegészítőt lenne érdemes szednie. Az Önnek legmegfelelőbb étrend-kiegészítő kiválasztásában leginkább orvosa tud segíteni. A D-vitamin, mindegy, hogy napfény segítségével jött létre vagy étrend-kiegészítő formájában került a szervezetbe, létfontosságú a csontok egészségének megőrzésében. Emellett tudományosan bizonyított tény, hogy csökkenti a szívbetegség, a depresszió, a rák, a sclerosis multiplex és a cukorbetegség kockázatát is.

2. Kálcium

Mivel a napfény hatására szervezetünk megtermeli az erős csontozathoz szükséges D-vitamint, hasznos lehet, ha megkérdezi orvosát valamilyen kalcium-tartalmú étrendkiegészítő fogyasztásáról, különösen, ha az Ön esetében magasabb a csontritkulás kialakulásának kockázata. A megfelelő táplálék-kiegészítés, egészséges táplálkozással és rendszeres, súlyterhelést is magában foglaló testmozgással kombinálva, segíthet csökkenteni ezeket a kockázatokat, és legalább a téli hónapokban megoldást jelenthet a napsütés hiányára.

3. Kék fény-terhelés csökkentése

A téli hónapokban, amikor több időt töltünk odabent, jobban ki vagyunk téve az alacsonyabb hullámhosszú kék fénynek, melyet az energia-takarékos lámpák, valamint a telefon, a TV, a laptop és a tablet képernyői bocsátanak ki. Az ilyen eszközöknek való kitettség, különösen napnyugta után, befolyásolhatja a szervezet cirkadián ritmusát és az alvási ciklust. A Harvard kutatói és munkatársai kísérletben hasonlították össze egy 6,5 órás kék fénynek való kitettség hatásait a hasonló fényerejű zöld fénynek való kitettség hatásaival. A kék fény körülbelül kétszer olyan hosszú ideig gátolta a melatonin termelést, mint a zöld fény, a cirkadián ritmust pedig kétszer annyi idővel tolta el. (3 órával, a zöld fény 1,5 órájával szemben). A kutatók arra a következtetésre jutottak, ha a résztvevők kék fényt szűrő szemüveget viselnek, az csökkentheti az expozíció hatását.⁵ De az is sokat segít, ha legalább egy órával lefekvés előtt kikapcsoljuk a kék fényt kibocsátó készülékeket és melegebb fényű fényforrásokat használunk, például gyertyákat gyújtunk – ez szintén csökkentheti a kék fény alvási ciklusunkra gyakorolt hatását.

4. Fényterápia

Sokan tapasztalják, hogy a téli hónapok kihatnak a hangulatukra, ez az úgynevezett szezonális hangulatzavar (seasonal affective disorder/ SAD). A hangulat szabályzásához a napfény, valamint a melatonin és a szerotonin hormonok kényes egyensúlyának fenntartására van szükség. Ha a téli hónapokban romlik a hangulata, hasznos lehet táplálék-kiegészítőket és/vagy szükség esetén vényköteles antidepresszánsokat szedni, de egy fényterápia is sokat javíthat az állapotán.

A Mayo Klinika szerint a fényterápia során a beteg egy fényterápiás eszköz közelében ül vagy dolgozik. Az eszköz a kültéri, természetes fényt imitáló világos fényt bocsát ki. Úgy vélik, hogy a fény hatására a hangulatra és az alvásra kedvezően ható kémiai anyagok szabadulnak fel az agyban, enyhítve ezzel a szezonális depresszió tüneteit. Egy fényterápiás eszköz hasznos segítség lehet más típusú depresszió, alvászavarok és egyéb betegségek esetén is. A fényterápiát más néven intenzív-fény terápiának vagy fototerápiának is nevezik.⁶

5. Infraszauna használata

A nap infravörös fényt bocsát ki, és amikor a testünket infravörös fény hatásának tesszük ki, akkor az számos kedvező egészségügyi hatást biztosít számunkra. Az infravörös fény az elektromágneses spektrum része, melynek három hullámhossz-tartományát különböztetjük meg: a közeli, a közepes és a távoli infravörös sugárzást.

A közeli infravörös hullámok a rövidebb frekvenciatartományába tartoznak, és behatolnak a bőr epidermisz rétegébe. Így a közeli infravörös sugárzás a sejtek szintjén is ki tudja fejteni kedvező hatását, serkenti a szövetek növekedését, gyorsítja az izmok regenerációját és erősíti az immunrendszert.

A távoli infravörös terápia közvetlenül melegíti fel a testet, és ahelyett, hogy egyszerűen csak a levegőt melegítené fel, megemeli a test belső hőmérsékletét, így mély, méregtelenítő hatású verejtékezés történik a sejtek szintjén, ahol a legtöbb káros méreganyag rakódott le. A verejtékkel távoznak a méreganyagok, a test megtisztul és a bőr megfiatalodik. A távoli infravörös fény segítségével csökken a vérnyomás, eredményesebb a fogyás, valamint számos más területen is igen jótékony egészségünkre nézve.

A nyári hónapokban könnyen megizzadunk a napon, ezáltal ki tudjuk izzadni a szervezetünkben lerakódott káros méreganyagokat, a téli hónapokban viszont erre sajnos kevés az esélyünk. Szerencsére, Sunlighten szaunák által előállított infravörös hő előnye, hogy 38-74 C fokon, egy kényelmesebb, kellemesebb üzemi hőmérsékleten is hatékony, és támogatja a szervezetet a méregtelenítésben.

Ezen túlmenően, a közel infravörös fény valójában a korábban említett fotobiomoduláció egy formája, mely előzetes kutatások szerint hasznosnak bizonyulhat a krónikus betegségek kezelése során. A Sunlighten a fénysugárzásnak azt a sajátos spektrumát használja, ami a természetes, foto-biokémiai reakciók beindításához szükséges. Ez feltölti a sejt mitokondriumait és serkenti a sejtek megújulását.⁷ Ahhoz, hogy a fény a lehető legjobban behatoljon a szervezetbe, a Sunlighten a NASA kutatásait felhasználva egy egyedülálló szabadalmaztatott LED tömböt fejlesztett ki, amely minimális változékonysággal képes a közeli infravörös fényt egy bizonyos hullámhossz-tartományban előállítani, gyakorlatilag kimutathatatlan mennyiségű hő és fény előállításával.

Az infraszaunázásnak olyan egyéb jótékony hatásai is lehetnek, mint amilyenek a napozásnak is vannak, ilyenek például többek között a relaxáció, a stresszcsökkentés és a jobb alvás.

Mielőtt bármilyen étrend-kiegészítőt szedne vagy életmódváltásba fogna, mindenképpen beszéljen orvosával, hogy együtt alakítsák ki az Ön körülményeinek leginkább megfelelő cselekvési tervet.

 Ismerje meg infraszauna-kínálatunkat!

Felhasznált irodalom

1. Lindqvist, E. Epstein,  M. Landin‐Olsson, C. Ingvar,  K. Nielsen,  M. Stenbeck,  H. Olsson. Avoidance of sun exposure is a risk factor for all‐cause mortality: results from the Melanoma in Southern Sweden cohort. Journal of Internal Medicine. First published: 04 April 2014.
2. Heiskanena V., Pfiffner M.,Partonen T. Sunlight and health: shifting the focus from vitamin D3 to photobiomodulation by red and near-infrared light. https://doi.org/10.1016/j.arr.2020.101089.
3. Shah T. Vitamin D and How it Supports a Healthy Gut Microbiome. Accessed 10/21/20: https://www.symprove.com/blogs/community/vitamin-d-and-how-it-supports-a-healthy-gut-microbiome.
4. Holick MF. Sunlight and vitamin D for bone health and prevention of autoimmune diseases, cancers, and cardiovascular disease. The American Journal of Clinical Nutrition, Volume 80, Issue 6, December 2004, Pages 1678S–1688S, https://doi.org/10.1093/ajcn/80.6.1678S.
5. Blue light has a dark side. Harvard Health Letter. Accessed 10/21/20:  https://www.health.harvard.edu/staying-healthy/blue-light-has-a-dark-side.
6. Light therapy. Mayo Clinic website.  Accessed 10/21/20:  https://www.mayoclinic.org/tests-procedures/light-therapy/about/pac-20384604.
7. Daniel Barolet, M. (2008). Light-Emitting Diodes (LEDs) in Dermatology. Seminars in Cutaneous Medicine and Surgery, 228.